Nyitólap

 

http://wikimapia.org/#lat=46.2911467&lon=25.2716875&z=15&l=21&m=b

Budvár emlékoszlopa

A kőalapra helyezett faragott oszlop a kopár Budváron alig látszik. Székelyudvarhelynek Székelykeresztúr felé vezető kijáratánál csak az látja, aki tudja, hogy ott van az oszlop. Eléggé frissen faragott a kopjafamintás oszlop, a rajta levő szöveg szerint a Fafaragók Szövetsége és a Székely Dalegylet állAttatta – 1896–1996 –, de történelmi helyet örökít meg.

Budvár nevét Attila hun királynak testvéröccsétől, Budától kapta, aki a várat épAttette. Maga Attila is többször időzőtt e várban, egy időben székhelyét is Havasalföldről Budvárába tette át. Később ez a vár volt a székelyek főrabonbánjának a székhelye. A főrabonbán volt a székelyek főbArája, főpapja, háborúban pedig a fővezér. A magyarok bejövetelekor e várban Zandirhán főrabonbán székelt, ő kötötte meg a szerződést Arpád követeivel a várban, ott hirdették ki az egyezséget és ott vésték kőbe. Később Budvára lett a keresztény hitre tért székelyek fő fészke. Budvára egészen 1241-ig állott, ekkor kelet felől a tatárok (mongolok) elözönlötték a vidéket. Háromszáz főnyi, hős csapat próbálta Budvárnál feltartóztatni a környéket dúló idegeneket, de a roppant sereggel nem bArtak, a hősi küzdelemben mind elestek, a várat pedig az ellenség lerombolta. De még ezután is, a hegy üregei gyakran nyújtottak menedéket a székelyeknek. A kincskeresőknek pedig évszázadokig kutatási területet jelentettek.

Budvárnak a székelyek idejében őrhely-szerepe volt. Az őrhely várakat úgy épAtették, hogy látótávolságban legyenek egymástól. A várakban máglyákat – lármafákat – raktak, veszély esetén ezeket meggyújtották, Agy figyelmeztették egymást a közelgő veszedelemre. Budvár körül több vár is volt – Zete, Kadács, Galambfalva, Bágy –, de ezek közül egyik sem látszott Budvárából. Viszont mellette fekszik Csicser, tetejében egy váracskával, amelynek nem annyira védelmi, mint inkább „lármafa" szerepe volt. 

Budvár és Csicser

A legrégibb története Budvárnak van. A legenda szerint a nagy hun királynak, Attilának a testvéröccse, Buda épAttette. Maga Attila is többször időzött e várban, egy időben székhelyét is Havasalföldről Budvárába tette át. Később ez a vár volt a székelyek főrabonbánjának székhelye. A főrabonbán volt a székelyek főbArája, főpapja, háborúban pedig a fővezér. A magyarok bejövetelekor e várban Zandirhám főrabonbán székelt, ő kötötte meg a szerződést Árpád követeivel a várban, ott hirdették ki az egyezséget és vésték kőbe. Budvára egészen 1241-ig fennállott. Ekkor kelet felől a tatárok elözönlötték a vidéket. Háromszáz főnyi hős csapat próbálta feltartóztatni a környéket dúló idegeneket, de a roppant sereggel nem bArtak, a hősi küzdelemben mind elestek, a várat pedig az ellenség lerombolta. De még ezután is a hegy üregei gyakran nyújtottak menedéket a székelyeknek. A legendák arról szólnak, hogy ezek az üregek Buda idejében tele voltak gabonával, fegyverrel, kinccsel, itt temették el Buda vezért is hármas koporsóban, kincseivel együtt. Sok ilyen legenda él a várakról, ezért a várromok a kincskeresők kutató területei voltak.

A várakat valamikor a székelyek úgy épAtették, hogy látótávolságban legyenek egymástól. A várakban máglyákat – lármafákat – raktak, veszély esetén ezeket meggyújtották, Agy figyelmeztették egymást a közelgő veszedelemre. Budvár körül több vár is volt – Zeta, Kadács, Galambfalva, Bágy –, de ezek közül egyik sem látszott Budvárból. Viszont mellette fekszik Csicser, tetejében váracskával, ahonnan egy sereg várat lehetett látni. Így inkább megfigyelő, lármafa szerepe volt.

Hirek